Magyar szerkezettár

vall

ts (és tn) ige

1. meggyőződéssel hisz, állít valamit. valamilyen elvet, nézetet vall; barátjának vall valakit.

2. (tn is ) <vádlott, tanú hiv. tárgyalás során> vmely ügyre vonatk., igaznak tekintett v. állított tény(állás)t elmond. valaki ellen, valaki mellett vall; azt vallotta, hogy ...; ártatlannak vallja magát; ▸ valakire vall

3. <kif-ekben: rejtett érzést, meggyőződést> feltár, nyilvánít. szerelmet vall; színt vall. | tn biz elmondja, ami a szívét nyomja. végre vallani kezdett.

4. tn ▸ valakire, valamire vall valami ez rád vall. | ▸ ellene vall valaminek

5. vál <kif-ekben: bajt, kellemetlenséget> elszenved, elvisel. kárt vall, kudarcot vall.

[←vádol¹ ]

____________________

ó/szégyent

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ szégyen ⊕ -t

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

szégyen

1. az a kínos érzés, hogy mások előtt nagyon kedvezőtlen színben tűntünk fel, ill. hogy saját magunk becsülésére sem vagyunk méltók. majd kiég v. kisül a szeme szégyenében; majd elsüllyed szégyenében. | ennek az érzésnek (az arcon) látható jele. szégyen ég az arcán.

2. ilyen érzést okozó magatartás, tulajdonság, cselekedet, ill. személy. szégyen ilyen piszkosan járni; ő a falu szégyene. | ▸ szégyen, gyalázat

3. olyan körülmény, helyzet, amelyben valakinek szégyenkeznie kell. szégyenbe hoz valakit; szégyent hoz rá v. a fejére valami; ▸ szégyent vall valamivel, valami miatt | nép rég: ▸ szégyenbe esik

4. ritk szemérem. nincs benne szégyen.

[?]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

valamivel cxn egy kevéssel.

____________________

valami

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.